Segítség

Hogyan ápoljuk helyesen arany ékszerünket?

Arany ékszer használata során célszerű figyelmet fordítani arra, hogy éjszakára, fürdéshez vagy mosogatáshoz levegyük a gyűrűnket, karkötőnket. Az arany ékszer színét az ötvöző anyagok határozzák meg. Vannak olyan ötvöző fémek, amelyek egyes embereknél allergiás reakciót válthatnak ki, ezért ajánlatos minőségi aranyból készült ékszert választani.

Az arany ékszer a nő számára felbecsülhetetlen érték. Az arany ékszer nem oxidálódik, de könnyen bepiszkolódhat és foltos lehet. A krémek, a púder, a szappan, de még a bőr természetes zsírtartalma is megragadhat az ékszer felületén, amitől az koszolódhat. Ha helyesen és nagy odafigyeléssel tisztítjuk az arany ékszert, akkor az megőrizheti ragyogását és egy egész életen át kitarthat.

Számtalan boltban találhatunk arany ékszer tisztítására alkalmas vegyszereket. A legtöbb esetben a tiszta víz és egy enyhe tisztítószer elegendő a tisztításhoz és egy lágy kefével könnyen meg tudjuk takarítani a finoman kidolgozott részeket és a köveket is. Néha ajánlatos egy percre a következő oldószerbe áztatni az arany ékszert: egy rész ammónia, hat rész víz. Tisztítás után természetesen szárazra kell törölni az arany ékszert egy tiszta ruhadarabbal vagy kendővel. Az ékszertisztító rongy hatékony és olcsó megoldása az arany ékszer tisztításának. Ezek általában pamutból készülnek és segítenek eltüntetni az ékszerre rakódott szennyeződéseket, illetve feljavítják az ékszert, mintha új lenne. Ha háztartási kémiai anyagokkal dolgozunk, mint például a klóros fehérítő, akkor semmi esetre sem szabad magunkon hagyni az arany ékszert, ugyanis ezek az anyagok elszínezhetik és károsíthatják az ékszereket.

Amikor épp nem használjuk az arany ékszereinket, akkor a megfelelő tárolásra kell odafigyelnünk. A legjobb, ha egy bélelt dobozban tartjuk, vagy olyan ékszerdobozban, amelynek rekeszei vannak, amelyek mind külön-külön béleltek, ugyanis arra sem árt odafigyelni, hogy az ékszerek egymással ne érintkezzenek a dobozban, mivel összekarcolhatják egymást. A kövek foglalatjait is rendszeresen kell ellenőriznünk, nehogy egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy nincs meg a szép csillogó kő az arany ékszerből. A tisztítási folyamat után mindig töröljük szárazra az arany ékszer felületét.

Ne feledjük, hogy ékszerviselésnél a legfontosabb, hogy élvezzük és szeressük viselni az adott ékszert. A megfelelő ékszer kiválasztása legalább olyan fontos, mint a frizura vagy a megfelelő körömszín megválasztása. Az alapszabály pedig a következő: a személyiség a legfontosabb. Az egyéniségéhez mérten vásároljon és viseljen ékszert, ami leginkább tükrözi a lelke és személye legbelsőbb érzéseit. Lehet akár komoly, konzervatív, kreatív vagy kokettáló típus, ehhez igazodva válasszon arany ékszert.

A drágakő

Olyan természetes szervetlen ásvány, vagy szerves vegyület, ami különlegesen ritka vagy különlegesen szép. Tehát nincs egzakt definíció, a drágakő fogalma igen relatív. A drágakő fogalma az évezredek folyamán formálódott, alakult, míg napjainkban ott tartunk, hogy a közel 3.000 féle ásvány közül mintegy 50-100 darabot használunk a gyakorlati életben mint drágakövet és további körülbelül 300 féle ásványt hívunk még annak. Ami talán még fontosabb, az a drágakövek értéke. Alapelv, hogy a drágaköveknek nincs pontosan meghatározható értéke. Tehát az a kérdés, hogy melyik a legdrágább kő, értelmetlen. Egy drágakő mindig annyit ér, amennyiért meg lehet venni, vagy amennyiért el lehet adni.  Ez azért van így, mert minden drágakő a természet egyedi ajándéka, sosincs két teljesen egyforma.
 

Természetesen vannak azonban irányelvek. Néhány ezek közül:

- minél nagyobb egy kő, annál értékesebb (pl. 5.0 ct feletti súlyú tiszta smaragd vagy rubin csak tízévente egyszer kerül elő).
- minél ritkább egy kő, annál értékesebb (már nem bányásszák, csak egy helyen bányásszák, stb.).
- minél szebb, intenzívebb színe van, annál értékesebb (pl. zafírnál a búzavirág kék, rubinnál a galambvér vörös a legdrágább szín).
- legjobban körülhatárolható (állandóan emelkedő tendenciájú) ára csak a gyémántoknak van (a gyémánttőzsdék árfolyama a mindenkori irányadó).
- ha drágakövet vásárolunk, minden esetben több, hasonló eredetű, méretű és küllemű drágakövet és azok árait vessünk össze. Végül csak és kizárólag, a nekünk személy szerint legjobban tetsző példányt vásároljuk meg,
- drágakövet csak olyan hivatalos forgalmazótól vásároljunk, akiben megbízunk!!!

A legfontosabb drágakövek:

1. Gyémánt (tiszta szén):
Vegyjele: C; keménysége: 10 Legkeményebb a MOHS-skálán (melyet szerzőjéről neveztek el). A MOHS-skála gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a magasabb sorszámú drágakő karcolja az előzőt. A viszonylag gyakori ásványok egymást követik benne. A gyémánt törése: kagylós, rideg, könnyen csorbulnak az élei.

Gyémánt utánzatok:
- szintetikus Moissanite
- Cirkónia FIGYEKEM NEM CIRKÓN! Óvakodjunk ettől a hasonlóságtól.
A cirkón valódi ásvány, vegyjele: ZrO2SiO2 A cirkónia műtermék! A természetben nincs megfelelője.

2. Rubin, zafír (ugyanaz az ásvány):
Vegyjele: Al₂O₃ – fehérzafír; Cr₃+ Al₂O₃ – rubin (króm színezi vörösre); Fe₂+ A_l2O₃ – kékzafír (vas színezi kékre); keménysége: 9;  törése: kagylóstól a szilánkosig. A korund ásványcsoport részei.

3. Smaragd:
Vegyjele: 3BeOAl₂O₃6SiO₂; keménysége: 7,5-8. törése: kagylóstól az egyenetlenig. A berill ásványcsoport része. A teljesen víztiszta kő rendkívül ritka, általában folyadék és kristályzárványok jellemzik. Népszerűsége miatt gyakran szintetikus formáját foglalják ékszerbe.

Műtermék: Ipari célú kutatások során készült, később vált drágakő utánzattá.

Szintetikus kő: Mesterséges körülmények között előállított, de az eredeti kövekkel azonos szerkezetű, kémiájú, optikai tulajdonságú kő. Jellemzően értékes és/vagy ellenálló köveket érdemes szintetizálni, például rubint, zafírt, smaragdot. Ezeket ipari (pl.: óra-, műszeripar, híradástechnika, űrkutatás) illetve kereskedelmi felhasználása miatt megéri előállítani. Az első szintetikus gyémánt 1953-ban az USA-ban készült el, az első szintetikus rubint pedig 1890-ben Verneuil-féle kályhában sikerült előállítani, úgynevezett cseppolvasztásos módszerrel.

Féldrágakő: A Nemzetközi Ékszerész Szövetség 1988 óta tiltja ezt a meghatározást. Sajnos ma is sokszor használják a kevésbé értékes kövek kereskedelme során. Nincs tudományos alapja – ne használjuk, mert értékcsökkentő hatású!

Forrás: Dr Oberfrank Ferenc – Gemmológiai Alapismeretek Walter Schumann – Drágakő Biblia

A gyémántról
 

A vásárolt ékszerbe foglalt gyémánt értékét az alábbiakban bemutatott 4C paraméterek (a csiszolás, a tömeg, a szín és a tisztaság) határozzák meg.

Az első „c” a color, azaz a kő színe,
A második „c” a clarity, vagy clearness, azaz a kő tisztasági foka,
A harmadik „c” a carat, azaz a kő súlya,
A negyedik „c” a cut, azaz a kő csiszolása, polírozása és annak a minősége.
 

Color - szín

A gyémánt értékének meghatározó jellemzője a színe. A színes gyémántokat leszámítva a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színe. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat sokféleképpen jelzik.

Clarity - tisztaság

A gyémántban 10-szeres nagyításnál észlelhető zárványok számát és méretét jelöli, melyek szabad szemmel többnyire észre sem vehetőek, így a gyémánt csillogását sem befolyásolják.

Carat - súly

A gyémánt súlyát határozza meg, de nem teljes pontossággal tükrözi a méretet a csiszolás esetleges pontatlansága miatt. 1 karát 0,2 grammnak felel meg és tökéletes csiszolás esetén 6,5 mm átmérőjű.

Cut - csiszolás, arányok

A modern briliáns csiszolás optikai számítások eredménye, mely maximális szépséget és színszóródást biztosít. A konkrét csiszolás és a matematikailag kiszámolt ideális csiszolás közötti különbségek (ezeket csiszolási hibának nevezzük) határozzák meg a csiszolás minőségét.  

A kerekre csiszolt, úgynevezett briliáns csiszolási forma nyújtja a maximális csillogást és szikrázást, ezért ez a legoptimálisabb csiszolás, de léteznek még más, ún. fantázia csiszolások, amik ugyancsak szép esztétikai élményt nyújtanak és egyben különlegessé is varázsolhatják az ékszert.

A leggyakoribb csiszolási formák : (kerek) briliáns, smaragdcsiszolás (csapott sarkú téglalap), princess (négyzet), ovális, Marquise vagy navette (hegyes ovális), körte, szívalak.

Fémallergia

Szinte alig akad olyan ember, akin ne látnánk gyűrűt, nyakláncot vagy fülbevalót. Az ékszerek viselése nagyon régi szokás. Az első példányok csontokból, kagylókból készültek. A mai ékszereket két csoportra osztják. Az egyikbe azok a míves darabok tartoznak, amelyeket jó minőségű aranyból, ezüstből és platinából készítenek az ötvösök, a másikba a bizsut sorolják, amelyet csaknem minden anyagból gyártanak. Az arany- és ezüst ékszerek is tartalmaznak azonban egyéb fémeket.

Érzékenység

Ezek az egyéb fémek – a bőrrel érintkezve – kellemetlen tüneteket okozhatnak. Ilyen fém például a nikkel, a bizsuk és a világos színű fémötvözet, a “fehér-arany” egyik komponense. Először is azt érdemes tisztáznunk, hogy mi a “valódi arany”. A nyaklánc nem lehet “tiszta” arany – hiszen a 100%-os vagy 24 karátos arany túl puha az ékszerekhez. Az ötvösök rendszerint 14 és 18 karátos arannyal dolgoznak; ezekben 14/24, illetve 18/24 tömegrész arany van. (A karátot kb. 1300 óta használják. Az Egyesült Államokban 10 karátos lehet a legkisebb aranytartalmú ékszer, de fél karát hibát is megengednek, ezért előfordulhat, hogy a 10 karátos tárgy csak 9,5 karátos, és 39,6 tömegszázalék aranyat tartalmaz. Angliában legalább 9, Franciaországban legalább 18 karátos aranyékszert szabad csak árulni.)
Az ötvözet összetételét nem jelzi a “karát” megjelölés. A különböző színű aranytárgyak más-más ötvözőanyagokat tartalmaznak. Az aranyötvözeteket “savpróbával” tesztelik. A 9–10 karátnál kevesebb aranyat tartalmazó fémek a salétromsav hatására gyorsan megzöldülnek. Királyvízzel (kb. azonos mennyiségű salétromsavat és sósavat tartalmazó keverékkel) vizsgálhatók a 18 karátosnál értéktelenebb ötvözetek: a savcseppel érintkező fém azonnal halványsárgára változik, mert a színes ötvözőanyagok kioldódnak. A vizsgálatot sokszor “próbakővel” végzik: a kemény fekete kővel egy kevés fémet dörzsölnek le a kő felületére és a tesztet itt végzik el, az ékszert pedig ismét hibátlanra csiszolják. Amikor a “valódi arany” allergiás reakciót vált ki, mindig az egyik ötvözőfém a bűnös, többnyire a nikkel. Néhányan rendkívül érzékenyek erre a fémre. Az érzékenység rendszerint akkor derül ki, ha aranyozott fülbevalót kezdenek viselni. Mivel az aranyréteg nagyon vékony, és általában nikkelrétegre kerül, nem meglepő, hogy a fülbevaló viselője az arany kopása nyomán hosszú ideig érintkezhet a nikkellel is.

Tünetek

A fémallergia leggyakoribb megjelenési formája a bőrirritáció. Az érintett felület viszket, kivörösödik, megduzzad esetleg kiszárad és hámlani kezd. Ha hosszabb ideig érintkezik bőrünk az allergén reakciót kiváltó fémmel (fülbevaló, nyaklánc, karkötő, óraszíj …), akár megvastagodhat és be is repedezhet.

Hatásos védelem a fémallergiával szemben

A fémallergia, ha már egyszer kialakult, egy életre szól. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel megszüntethető lenne. Leghatásosabb védelem az elkerülés, mely sokszor az ékszerek mellőzését, a fogászati tömések, implantátumok kicserélését jelenti. A fémallergia megállapítására két általánosságban leggyakrabban használt tesztelési módszer létezik. Egyik az un. epicután-teszt, másik a limfocita-transzformációs teszt.

További információ: www.allergiakozpont.hu/femallergia • ww.informed.hu